...és eljönnek az utolsó simítások, az utolsó dió a beiglire, az utolsó porcukor szórás....  Holnap már készülünk... fát díszítünk, lelket öltöztetünk olyan színekbe, ahogy még talán SOHA. Pár hete egy félelem suhant át az agyamon..a karácsonnyal kapcsolatosan,…

Egyedül fekszem az ágyban.  Lassan, érzem már, hogy ki kéne nyitni a szemem, de egyelőre nem megy. Mint minden reggel, gondolatom első igéje most is, hogy "ma jó napom, csodás napom lesz" lassan elhadarom, aztán próbálkozom a felkeléssel. Nem mozdul a láb, nem engedelmeskedik…

Türelem... int egy hang a lelkemben.  Türelem, lesz ennek vége is...és mosolyogni fogsz, sokkal jobban, mint most. Illetve máshogy. Tudván, mit hagytam magam mögött. Türelem, veregetem a vállam, s közben Balogh Béla szavait iszom. A gondolatnak teremtő ereje van...Bennem…

....előtte mindig fekete.... valami muszáj, hogy fekete legyen, különben nem érzem jól magam.... A fekete slankít, sötétít, elbújtat, elszürkít, hátrasorol.... nem emel ki. Legyen a hajam is fekete!  Legyen minden fekete! Sötét és semmi szín... Nem láttam semmiben sem…

Hiszem, hogy mindannyian üres zsákkal érkezünk erre a világra. Ez a zsák, aztán telítődik mindenfélével. Szeretettel, bánattal, borúval, hullámokkal, álmokkal, csalódásokkal, könnyekkel, boldogsággal, játékkal, szerelemmel, szeretkezéssel, vidámsággal, gondokkal,…

KEMO Most csütörtökön...reményeim szerint az utolsó...aztán majd a mindent látó CT.  Bevallom, hogy a CT-eredménytől kicsit tartok..de majd meditálok arra is... akkor nem lesz baj. De...amúgy sem lesz baj. Hiszek ebben, hiszek a javulásban és a végleges gyógyulásban. Sokan…