10.  Ki nyílik az ajtó....még világos van

9. Másikba lépek, már sötétedik

8. Egyre kisebbek az ajtók, de én belépek

7. Szürkület van, az ajtó még kisebb

6. Már nem sok mindent látok, de haladok előre

5. Beljebb és beljebb

4. Sötét van , de én nem félek 

3. Nyugodtan lépkedek...puha a talaj

2. Vaksötét van de belülről látok

1. Tisztán látok a sötétben

Leülök és meggyújtom a gyertyát...a mantrámat kezdem el először gondolatban zizegni...

"napról napra....

a fény megvilágítja az állapotot.... és én csak zizegem tovább amit kell, ami használ...

"napról napra" 

Ahogy mondom...hiszem, érzem, látom, élem... megy össze.... tisztán látom a sötétben , ahogy zsugorodik..ahogy csökken, ahogy elengedi a hámfalat, ahogy sóvárog az élete után...

kegyetlen vagyok..nem engedek...

közben hallom a távolból szól a "jingle bells"...táncolva érkeznek a törpék.... és az angyalok kis harsonájukkal fújják le az állapotot..közben angyali zene szól.....

én még mindig fonott lábakkal, kezemben gyertyával mantrázok tovább.... "Napról napra....." 

Testemben több ponton befurakszik a FÉNY...mint eső után egy egy felhő mögül....

Melegen süt és gyógyítóan hat.... 

Ahogy látom a fényt...látom, hogy tiszta és gyönyörű a testem kívül-belül....csupa, csupa arany......

Mantrázok...már hallhatóan "napról napra".....

Míg a törpék táncolva húzzák vonják szakítják az állapotot, az angyalok kitartóan fújják.....

Egyre jobban hallatszik a hangom...."NAPRÓL NAPRA....."

Érzem, hogy könnyem csordul a boldogságtól...nem megerőltető, nem nehéz a légzésem.... 

Valami érdekes, régen érzett apró bizsergés a nyakamnál hívja fel a figyelmemet a változásra.....

Nő a hajam! :-) 

Gesztenyebarna , édes göndör fürtök finoman esnek a vállamra.....

A hangom egyre jobban tisztul és hangosodik "Napról napra"....

A testem átalakul, szempillám megerősödik, karomon a csiklandós érzés jelzi a szőr növését....

Már sírva üvöltöm, hogy "NAPRÓL NAPRA" ....amikor észreveszem, hogy a zsugorodás egy apró, pici borsószemmé változtatta azt, ami rettegésbe tartott eddig....

A törpék, az angyalok mind velem üvöltik

"NAPRÓL NAPRA, MINDEN SZEMPONTBÓL EGYRE JOBBAN ÉS JOBBAN ÉRZEM MAGAM" 

Végül...zsebreteszem a borsószemet....és kisétálok a saját testemből...... 

Boldogan, felszabadultan ébredek....futva, visítva, sírástól zokogva mesélem el kinek telefonban, kinek személyesen, hogy VÉGE!  Nincs többé.... 

......

ez volt a mai meditációm....... 

:-)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.