SZERETLEK

Micsoda ereje van ennek a szónak.. már, hogy ha tényleges tartalommal bír. Ha nem csak úgy...elvész a hétköznapok mondatában, hogy ha nem csupán arra használjuk, hogy lezárjunk egy vitás ügyet, egy csetepatét, egy amolyan pár perc múlva rájövünk, hogy nem is fontos harcot.

SZERETLEK

Mondja a fiú, mikor először érzi, mikor dobban a szíve, mikor viszont válaszban reménykedik....mikor izzadt kezében ficereg az az egy szál rózsa ami vázába vágyik. S a lány, vajon mit felel? Hát persze, hogy viszont dobban a szív...hát persze, hogy hetek óta erre vár... lázasan keresi a szavakat, gombóccal a torkában..és mikor kimondja, azon gondolkodik, hogy azt mondja "én is" vagy, hogy SZERETLEK

SZERETLEK

Mondja az édesanya aki több hónapos várakozás után és egy kemény szülés után világra hozza maszatos, mázas csecsemőjét. Mikor először találkoznak és összedobban két szív. A baba ugyanazt érzi és pislogással, vagy sírással válaszol.... S mikor először érintkezik az újdonsült édesanya bőre a csecsemőjével...leírhatatlan érzés....akkor ott forr össze minden ami a világ és ami az univerzum szeretete.

SZERETLEK

Mondja a katona, aki háborúba készül...s lüktető elméje azon vonaglik, hogy vajon visszatér-e? S a kedvese, aki várja, mert ígéretet tett.....minden percet számol ezt követően. Mikor a gyermek minden rezzenése az apát keresi, mikor a szülő minden telefont és levelet félve bont fel. S mikor végül visszatér..... mennyire megváltozik a szó jelentése, mert tudja már, hogy milyen nélküle.....

SZERETLEK

Mondja a homokozóban az óvodás és készít egy homokpogácsát a lánynak. Aki viszontválaszul hoz egy másik formát, hogy egy újat készítsen neki a fiú. Aki a közös táncnál megfogja a kezét , s bár nem érzi még mit jelent  a szó, mégis valahol mélyen tudja, hogy jó szeretve lenni.

SZERETLEK

Mondja az oltár előtt a férfi, aki évek óta vár, hogy lássa mátkáját fehér ruhába. Aki ostromolta hónapokon át, míg eljutott a szívéig. S mikor megkapja az igen-t végül a csillagokat is lehozza az égről. Tenyerén hordozza és életeken át a szíve érte dobban.

SZERETLEK

Mondja a haldokló, mert érzi, hogy ki kell mondja,mert nem lesz több lehetősége és ez az a szó ami mindent lezár végül. Ami pontot tehet egy hosszú élet végére, ami megköszöni a kitartást, a hűséget, a szeretetet és türelmet.
S a másik oldalon csupán a könnyek folynak válaszként, de ott van minden cseppjében az igenlés.

SZERETLEK

Mondja a barát mikor segítő kart nyújt a bajban lévőnek. Mikor érzi, hogy itt a szó nem elég, a tettek kellenek. S mikor amaz csupán hálás szemmel tudja viszonozni ....s talán egy öleléssel. A barátság fontos kötelék melyet egyikük sem felejt és enged el.

Ugye....az a szó, hogy SZERETLEK micsoda erővel bír. Megmozgat eget és földet, megváltoztat érzést és boldoggá tesz napokat. Igen...csak ...hajlamosak vagyunk elsikkadni felette. Csak úgy...oda-oda vágjuk...vagy tán már azt sem egy idő után.... Csak úgy ....vagyunk...élünk....egymás mellett....de nem egymással.

A szónak több jelentése van, több értéke, mint hinnénk. S jól esik hallani, kimondani és újra átélni.

Mindennap kimondom és mindennap azzal a lüktetéssel, ahogy tényleg érzem. Mert szeretem a családom, szeretem azt, ahogy élek, mert most már megtanultam megbecsülni. Megértettem, hogy a kimondott szónak hatalma van és a kimondott szó megnyugvást hoz a másik arcára lelkére.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.