A reggeli zuhanyzás közben azon kapom magam, hogy elfáradtam. Most az sem megy már teljes gőzzel. Kapkodom a levegőt a párás fürdőszobában és minél előbb szabadulnék, de hát közben jól is esik a langyos víz kis aszott testemnek.

A fiúk még alszanak. Egymás mellett összekulcsolódva édes álmot remélve. Egyszerre szuszognak és ugyanolyan pózban fekszenek.

Mi mindent vesz észre az ember egy idő után..... régen, ha lefeküdtünk, engem halára zavart, hogy Ati horkol...ma már nem érdekel, úgy vagyok vele, hogy örülök, hogy hallom, ott van mellettem, lélegzik, velem van. Mennyi minden változott egy év alatt. Mondhatni minden. Minden szempont, minden nézet, minden vélemény.

Ma már nem pletykálok, nem beszélek csúnyán, nem ítélkezem. Pontosan azon kapom magam, hogy egyre kevesebb emberrel tudok beszélgetni... mert nem érdekelnek a szaftos, mocskos részletek...csak a kifinomult, boldog mondatok. Az emberek sorsa továbbra is fontos nekem, mert hiszen rengeteg barátom van, akinek a napjai nem úgy telnek, ahogy az enyémek...eseménydúsak, izgalmasak és változatosak. A barátaimmal örülök, hogy ha jó eredményük van, hogy ha szerelmesek, vagy éppen megvívták a maguk napi harcait.... már nem vagyok irigy és nem vagyok féltékeny. Ez is kivesz az emberi lélekből...és micsoda ostoba dolog.

Ma már kérdezek és a válasz is érdekel.

Szemben a diófát áthatja a kora reggeli gyönyörű őszi napfény, olyan szép látvány amit régen észre sem vettem volna. Ez is változik..... más dolgokat látok meg, új dolgokat szeretek és tisztelek.

Igen, sok minden változott. Ma már nem vagyok az a rémült kis csirke aki voltam, ma már kiállok magamért és elmondom, hogy ha valami bánt..

Vannak mondatok, amiket hallottam, ami sokáig nem ment ki a fejemből.... amiért felelősséget vállalok magamért.

Egy barátnőm mondta, hogy én hazárdirozok az életemmel. Sokáig kattogott bennem a szava. Végül nagy nehezen túltettem magam rajta és rájöttem, hogy nem értek egyet. Nem emelek falakat, nem zárkózom be és nem vagyok magam alatt.

Azt, hogy képes voltam ugrani egy óriásit büszkévé tesz.

Igen, még mindig nehezek a hosszú órák a kemo szobában, még mindig bennem van, hogy mit is teszek a testemmel, de az én választásom. Tudom, hogy kell, tudom azt is, hogy tönkretesz dolgokat....mindennel tisztában vagyok, de éppen ezért vértezem fel magam különböző bogyókkal amik erőt adnak, s bár lehet, hogy egyik másik placebo nekem mégis lendületet hoz.

Az elmúlt egy év során egy egész más ember rajzolódott ki ebben a testben. Megnyugodtam, lecsillapodtam, és szeretek végre. Szeretem magam, szeretem az embereket és próbálom megérteni a mit miértet.... Nem mindig egyszerű és nem mindig sikerül, de veszettül próbálkozom.

Ma már nem zavar, hogy ha két perccel többet kell sorban állnom, mert örülök, hogy önállóan megy nem kell segítség....

Igen...minden éremnek megvan a másik oldala..egy jobb egy szebb..... egy vállalhatóbb. S a változás nem könnyű, egyáltalán nem. Sok sok önismeret és sok önfegyelem amit kíván. Nem hiszem, hogy a végére jutottam ...de sokat tettem már érte.

Az életünk nem csak abból áll, hogy dolgozunk, takarítunk, megfelelünk...ÚRISTEN, de mennyire nem.... ennél sokkal sokkal színesebb és igen néha kegyetlen is. De a kegyetlenségével taníthat is, ha meglátjuk és befogadjuk.

Sokan írják nekem, hogy példakép vagyok..... sokáig nem akartam az lenni... csak gyógyult...de ezt is el kell fogadni, ha valaki így vélekedik rólam. Hálás vagyok, hogy ha egy egy mondat betalál, egy egy gondolat eljut emberekhez. Ez is segítség. Ez is lehet mankó.

Az élet igenlése nagyon fontos dolog...e nélkül nem tudunk haladni... Tudom én is voltam és talán leszek is még árok alján...de most úgy érzem könnyebb feljutni.... és hát .... azért is esünk le, hogy tudjuk hogy kell  visszamászni.

A bejegyzés trackback címe:

https://hopesugar.blog.hu/api/trackback/id/tr555500175

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása