thehope 2013.10.02. 19:18

Isten döntött...

Hetek óta bennem van a kétely.... kemo igen vagy nem. Testem lelkem tiltakozott már a negyedik kezelés óta.... s ennek hangot is adott.

Az első ciklus hatásos volt, hiszen szemmel látható volt a javulás.... eztán következett a fenntartó kezelés, ami nem hozott sikert, mert elindult az első áttét és innen már csak mélyrepülés kezdődött, mind lelkileg mind fizikailag.

Aztán nyáron már nagyon nem voltam jól...semmilyen értelemben. Jött állandóan a vizesedés mindenhol, szinte heti tüdő csapolások..aminek a hatása most megvan, mert ahol be voltam csövezve, keletkezett a hátamon egy kisebb dudor és ma kiderült, hogy persze ott is a ráknak van jele, nyoma....HURRÁ!

Augusztusban elkezdtük ezt a teszt kezelést, ami semmi eredményt nem hozott az elején, aztán a csont áttétben mutatott javulást, most meg ugye a romlást. Ennek hatására ma megszűntem kísérleti nyúl lenni és kitettek a programból mondván, hogy nekem ez nem segített.

Bevallom, hogy megkönnyebbültem .... nem nekem kellett meghoznom egy olyan döntést, ami lehetetlennek tűnt...

A döntés az enyém, hallottam anno mindenkitől....

Kell a kemo, mert kemo nélkül nem lehet meggyógyulni.. na ezt is hallottam mindenkitől....
Voltak alternatív megoldások...volt C vitamin kúra, volt minden ami lehetett.

Most akarva, akaratlanul megszületett egy döntés: NEM KELL TÖBB KEMOTERÁPIA....

A testem elsorvadt, gyakorlatilag 57 kiló vagyok, a lábam sokszor nem tart meg. A jobb lábfejemet annyira tönkretette a kemo, hogy úgy kell két kézzel a cipőbe tenni, mert automatikusan nem megy bele. Van mikor jobb, van mikor nem. A testem állandóan fázik... két zokniba, harisnyában, tréningben és hosszú pulcsiban járok kelek itthon.

Nem normális dolog, úgy hiszem. A lelkiállapotom hullámokban, a gondolatim ijesztő dolgokkal állítanak sokszor szembe...hol a temetésemet látom, hol azt, hogy hosszú hajjal futok. Persze normálisak ebben az állapotban....de nem vagyok önmagam.

A karom lila-zöld...nincs egy ép vénám... reszketek..... Szóval... ez az út járhatatlan.....

Akkor kérdés, hogy mi, ugye???

Hát...maradok én... meg a vegyszermentes gyógyítás.....

Imádkozzatok értem!

A bejegyzés trackback címe:

https://hopesugar.blog.hu/api/trackback/id/tr705547989

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása