2012.12.14. 19:21
Ártó EGO
Hogy lehet valakit ösztönözni valamire, amit nem akar megtenni?
E körül forogtak a gondolataim ma.
Mert hát van egy szituáció és vannak megoldások is... a megoldásokkal élni kell tudni. De mi a helyzet akkor, hogy ha nem tud,akar, élni vele valaki?
Akkor hagyjuk?
Vagy vitázzunk, vagy morogjunk, vagy legyintsünk? Melyik a jó választás?
RégiRita úgy intézte el ezeket a dolgokat, hogy feszültséget teremtett és a fölényeskedésével és azzal, hogy csak az tökéletes, amit én csinálok...na ezzel elejét vette egy olyan dolognak, amit úgy hívnak, hogy motiválatlanság.
De én nem szándékozom a feszültséget újra előhívni "segítségül"...lássuk be, hogy nem volt nagy segítségemre. Sőt.
Rosszabb helyzetet teremtett, mint ha csendben RégiRita elvégezte volna a dolgokat.
Megint szerteágazok. S bár tudom, hogy ezerrel a gyógyulásra kell , kéne koncentrálni, mégsem sikerül mindig. Illetve ezt sem így fogalmaznám meg, hanem úgy, hogy a gyógyulásom mellett a mindennapokkal is foglalkozom.
Hiszen nem szűntem meg létezni, intézkedni, szervezni. Csak lassabban és bonyolultabban megy....főleg, hogy nincs hangom semmi.
Egy telefont is nehéz elintézni...beszélni is nehéz valakivel.... nehéz, fárasztó...hogy nem jön ki hang a torkomon, csak suttogok.
Nincsenek fájdalmaim, csak hiányzik a hangom. Mert a hang nélkül önálló az ember. Most jövök rá, hogy ha csörög a telefon, Atit kell megkérjem, vegye át, mert én nem tudok beszélni.
S vannak emberek, akik tolerálják ezt a suttogást, de vannak aki nem értik sokadjára sem, ha elsuttogom, hogy mit szeretnék. Én pedig...nem fárasztom az embereket ezzel, inkább segítséget kérek, és Ati felveszi a telefont.
Segítség kérés....nos ez egy jó megfogalmazás. Mi rejlik abban, hogy valaki segítséget kér?
Miért olyan átkozott nehéz belátni, hogy egyedül nem megy?
....miért neheztelek magamra a sutaságom miatt? Mert ha segítség kell, akkor ki kell mondani, nyíltan és közvetlenül, hogy igen...nekem most kell egy kis segítség, mert ezt meg azt nehezebben tudom megtenni, leírni, elmondani, elhúzni, kitakarítani stb....
Most már nem hiszem, hogy az a tökéletes, amit én csinálok egyedül, most már beláttam, belátom, hogy az, amit a körülöttem lévő emberek, főleg Ati csinál az is épp oly tökéletes.
Lehet, hogy le kell törölnöm utána ezt azt, lehet, hogy plusz dolgot nem tesz meg az, akit megkérek erre arra, de a nagyja részét megteszi és ez épp elég nekem.
Óriási tehertől szabadít meg, óriási kudarc élménytől ment meg.
Hiszen.... be kell látni...ha nem megy...hát nem megy. Erőltetni nem szabad és nem is akarom többet. Hiszen jelez a szervezetem, a lelkem, a szívem, az eszem, hogy: ÁLLJ, NE TOVÁBB, STOP, ELÉG VOLT!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Én..aki mindenre képes ....-legalábbis ezt hittem eddig- aki hegyeket mozgat meg és köveket gurít....ne lennék képes arra, hogy egyedül megtegyek dolgokat?
Hát nem....
S a legszebb, hogy erre bizony hamarabb is ráébredhettem volna. Előfordulhat, hogy ha előbb világosodok meg, amikor még nem kellett segítséget kérnem, akkor a segítség magától is jött volna, csupán be kellett volna engednem.
Akkor a segítséget tudtam volna motiválni...akkor szívesebben segített volna, akkor ő maga is meglátta volna a dolgok ez - az értelmét...de a legfontosabb, hogy akkor Ő maga is megtalálta volna magát. Érezte volna, hogy szükség van rá....most meg azt gondolja, hogy azért kedveskedek, mert szükségem van rá. Pedig ez nem így van.
Mindig is szükségem volt rá...csak a saját buta EGOM nem engedte a felismerést.
A társak , azért társak, mert mindenben TÁRSAK!
Nem vagyunk egyedül, nem kell mártírként meghozni minden döntést és viselni annak következményét...hiszen közösségben élünk, kisebbe nagyobba, de közösségbe.... és ez a közösség azért van, mert közösen egymásért megteszünk mindent. S nem számít, hogy a KÖZÖSSÉG hány főből áll.
Mindig igenis..egymás mellett, egymásért.... !
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek