2012.12.13. 20:27
Türelem, tünetmentességet teremt (3T)
...mert midig az talál meg, aminek meg kell találnia.
Legyen egy könyv, egy idézet, egy személy, egy mosoly, egy zene.... mindig arra fordul az utam, amerre kell, mindig ott van kereszteződés, ahol tettre kész vagyok és erős...mert akkor jön el az ideje.....
...mert mindennek eljön az ideje...
Így volt ez ma is.
Reggel megöleltem egy régen látott embert, aki egykor az életem része volt, és jó volt érezni, hogy egy lépéssel megint közelebb kerültünk egymáshoz.
Délelőtt Atival voltam, javarészt csavarogtunk a városban...helyenként céltalanul, de mindig kézen fogva vagy egymásba karolva.
Mert meglátom a kapcsolódási pontokat....mert most már látom.
S amikor csatlakozik az életemhez valami, ami oda passzolt már régóta...csak nem láttam,vagy nem keveredett elém..akkor mindig szikrázik egy kicsit....de ezt csak én látom.
Mert ott és akkor passzol...mint egy elveszettnek hitt puzzle darabka.
Ha valamit szeretnék, írni, olvasni, enni, énekelni...és nem sikerül elsőre... leesik a puffasztott rizs, vagy nem jön be a net olvasáshoz, vagy bénán írom a karaktereket....akkor rájövök, hogy nem akkor jött el annak a valaminek az ideje.
Akkor hagyom...mert jelnek veszem...kétszer próbálom....ha nem megy...akkor ezt be tudom az univerzum ítéletének.
Nem akkor és nem ott.
Volt olyan blog, aminek háromszor álltam neki....és mindig kitöröltem...valahogy nem úgy akartam, nem azokkal a szavakkal.
Eltelt egy bizonyos idő....és a téma megmaradt a fejemben, de a szavak alakultak maguktól....
A szavak, gondolatok, tettek, érzések...mindig jönnek....csak erőltetni nem akarom már.
Ilyen volt az is, hogy én karácsonyra meggyógyulok.
A türelmetlenség rossz tanácsadó. Felállít valami, határidőt szab, és kudarcot okoz.
Aztán rájöttem, hogy a karácsony közel van, legyen nyár.... de megint csak elvárások magam felé.
Ugyan minek? Hát nem ráérek? DE.....
Minek határidő? Minek állítsak fel terveket... minek? Nyilván vannak tervek, de az , nem az egészségemre vonatkozik. Hiszen, jól haladok.... megyek lassan, de biztosan előre.
A "harcot" tervezni kell... fel kell állítani csapatokat, B és C tervekre van szükség...ha esetleg kisiklik a menetrend....
Nekem egy menetrendem van ....csak az A.... és az nem lehet más...mint a gyógyulttá minősítés...és nekem már mindegy, hogy ez mikor jön el.
Most úgy érzem, hogy nem hagy alább ez a lelkesedés...hogy a gépezet olajozottan működik...., mert...mindennek megvan a helye...
S a hely, az idő, velem ...mellettem van....
A türelmetlenséget ezennel elengedem..... nincs többé szükségem rád..... mehetsz!!!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek