2013.01.18. 22:11
Ólálkodó! Irány a bőrönd!
Most nagyon ólálkodik.... körülöttem van....
Nem azért van itt, hogy rám tegye a kezét, hanem, hogy tanítson....
Tanítson küzdeni, tanítson megérteni, hogy mi is a titka a mindennapoknak....
Nem félelmet ad, hanem talán útmutatást.... de érzem...érzem kegyetlen leheletét...érzem, mert sok ismerőst vitt most magával...
A szavak mögött, a fotók mögött egy egy gyertya fénylik.... ott égnek..., hogy jelezzenek nekünk.
Nem félek tőle...hát miért is tenném? Ő csak egy révész.... nincs okom tőle tartani....
Nyilván ha lehet vele egyezkedni hát fogok..... de nem félek.... hiszen nem bánthat... van egy pont, ahol túl már nem bánthat.
Ezek a gondolatok most nem letargikusak...bár lehet, hogy annak tűnnek...sokkal inkább felszabadító és szárnyakat adó.
Nyilván idáig nyitott szemmel jártam a világban....nyilván idáig is tudtam, hogy létezik..hogy van...hiszen idáig is néha emlékeztetve voltam....
Talán nem gond, hogy ha nem úgy képzelem el, hogy fekete köpenyében, hosszú ujjaival, egy botra támaszkodik...
Nem is tudom, hogy hogy képzelem el.... nem is kell elképzelnem.... minek? Van még 50-60 évem erre :-)
Tudjátok, hogy ez az állapot már hozott nekem hullámvölgyeket bőven.... de túllépni azon a félelmen amit az ő személye sugall nem is volt annyira rögös út.
Az, amit a héten megéltem (megÉLTEM) az bevallom, hogy okozott némi lelki munkát.
Kaptam olyan jó és rossz bőröndöket ezen a héten, amire nem vágytam, amit nem gondoltam volna, és ami nagyon meglepett.
A rossz és jó bőrönd ugyanolyan színű volt.... csupán rajtam állt eldönteni, hogy melyik milyen súllyal érkezik hozzám, s melyikben mennyi tartalom van.
A rosszabb bőröndben voltak halálok, voltak keserű pillanatok, voltak lelkiismeretfurdalást okozó pillanatok, voltak halvány önmarcangolások azt illetően, hogy milyen anya vagyok....
Aztán felnyitottam a jó bőröndöt és ahogy kattant a zár, én egyre jobban éreztem, hogy melegszik a szívem...hogy telítődik pozitív dologgal... hogy kapok visszajelzést ami arra vezet szintén, hogy jó helyen vagyok.
Aztán furfangos dolgot tettem.... a két bőrönd tartalmát beletettem egy harmadikba...egy amolyan érzelem nélkülibe.... és minden impulzus a jó és rossz is....emlékké fonnyadt ebben a bőröndben.
Ezt fogom tenni ..... teleteszem ezt az érzelem nélküli óriási bőröndöt és a mindennapi hatásokat nem mérlegelem...nem gondolkodom rajtuk...átélem, megélem és irány a bőröndbe!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek